Milyen izgalmakat tartogat a szeptemberi óvodakezdés? Angyalné Maróti Tímea, a Mosolyvár Óvoda és Mini Bölcsőde főigazgatója elmeséli, hogyan támogatják a várhatóan huszonhat fős Tigris kiscsoport apróságait a zökkenőmentes beszoktatásban.
— Az óvoda részéről milyen előkészületek szükségesek az új nevelési év kezdetén?
Az óvodai beiratkozásokat követően megtervezzük a következő nevelési évet. Elsőként áttekintjük, hány gyermek érkezik, különös tekintettel a 2,5–3 éves korosztályra. Ezután felmérjük a személyi feltételeket: megbeszéljük, mely kollégák kezdik az évet, figyelembe véve az esetleges szabadságokat vagy továbbképzéseket. A csapatot közösen állítjuk össze, majd kijelöljük, kik dolgoznak a kiscsoportban. Intézményünkben biztosított a folytonosság: egy csoportot három éven át ugyanaz az óvodapedagógus-páros kísér végig.
— Hogyan készülnek fel az óvónők és a pedagógusok az új csoportok fogadására?
Júniusban tartjuk az első szülői értekezletet, amelyen a csoport óvodapedagógusai és én, mint intézményvezető, közösen veszünk részt. Bemutatjuk az óvoda szellemiségét, röviden ismertetjük a Házirendet, és részletesen átbeszéljük a kiscsoport indulásához szükséges gyakorlati tudnivalókat (például az Ovikert-rendszer működését, a hiányzások igazolását). A találkozó végén a szülők hazavihetik a gyermekük személyes jelét, ezzel is vonzóbbá téve az óvodakezdést.
— Ki lesz a kiscsoport óvónője és dajkája?
A Tigris csoport óvodapedagógusai Bozóki Katalin és Sárközi-Földes Nikolett lesz, őket segíti Magyar Mariann dajka néni.
— Milyen programokkal segítik a gyermekeket abban, hogy könnyebben beilleszkedjenek az óvodai közösségbe?
Első természetesen az óvodai beiratkozás. Ekkor lehetőséget biztosítunk az épület, az udvar és a csoportszoba megtekintésére.
Ezt követi a családlátogatás. A ynár folyamán előre egyeztetett időpontban felkeressük a családot, hogy megismerjük a gyermek otthoni környezetét és szokásait. Mi nyitott óvoda vagyunk – a nyári nyitvatartás alatt bármikor be lehet ugrani egy ismerkedő, játékos látogatásra.
A következő lépés pedig a fokozatos beszoktatás – szeptemberben nagy körültekintéssel, a szülők munkarendjéhez igazodva, egyénre szabott tempóban vezetjük be a gyermekeket.
— Milyen tanácsokat adnak a szülőknek, akik először küldik óvodába a gyermeküket?
Bízzanak az óvodapedagógusokban; a gyermek is érzi a kölcsönös bizalmat. Mondják el örömmel, hogy „óvodás leszel, sokat fogsz játszani és új barátokat találsz”. Ne erőltessék az elválást; hagyják, hogy a gyermek a saját tempójában váljon le. Hozzanak bátran kedvenc alvókát vagy plüssállatot – az „otthon illata” megnyugtat. Mindig az igazat mondják arról, mikor mennek a gyermekért („ebéd után”, „alvás után”), és tartsák is be.
— Mit tehetnek a szülők, hogy felkészítsék a gyermeket az óvodai életre?
A gyermeknek ebben a korban nincs külön feladata: jöjjön, érezze jól magát, és játsszon. A szülők feladata, hogy pozitív, biztonságot nyújtó hátteret teremtsenek.
— Hogyan segítik az óvónők, hogy az első napok ne legyenek stresszesek?
A kulcs a szeretet, az elfogadás és a végtelen türelem. Egy simogatás, ölbevétel vagy halk dúdolás csodákra képes.
— Milyen tapasztalatokkal találkoznak az óvodakezdés első hónapjaiban?
Szinte minden kisgyermek sír legalább egyszer az első négy hétben – ez természetes, a biztos családi háttér jele. A problémák egyediek, a megoldásokat is mindig az adott helyzethez igazítjuk. A lényeg a folyamatos, őszinte kommunikáció a családdal.
— Van példa különösen nehéz beszoktatásra? Hogyan segítettek?
Volt már, hogy egy kisfiú több napon át tiltakozott, de amikor megengedtük, hogy két héten át behozza a kedvenc takaróját, és naponta „közös búcsú-ritust” alakítottunk ki az ajtóban, néhány nap alatt oldódott a feszültsége. Minden gyermekhez külön út vezet.
— Hogyan segítik a közösségi élményeket?
A szülők a Szülői Szervezet tagjaivá válnak, programjainkba – őszi kirándulás, adventi kézműves-délután, falunapi szereplés – aktívan bekapcsolódhatnak. Információt nemcsak szóban és írásban, hanem Facebook-csoportjainkban is megosztunk.
— Milyen félelmekkel találkoznak leggyakrabban a szülők, és hogyan oldják meg ezeket a pedagógusok?
Leginkább attól tartanak, hogy a gyermek hosszan sír majd. Az óvodapedagógus többféle módon vigaszt nyújt: ölbevétel, mesélés, közös játék. Ha szükséges, telefonon is tájékoztatjuk a szülőt, hogy minden rendben.
— Hogyan kommunikálnak a kezdeti időszakban?
A részletes megbeszélésekre a hazavitelkor jut idő, mert reggel a gyerekekre figyelünk. Szükség esetén telefonon vagy online is elérhetők vagyunk. Öröm, hogy évről évre nő a létszámunk – ez azt mutatja, szeretnek ide járni a gyerekek.
— Milyen hatással van a beilleszkedés a gyermekek önállóságára és önbizalmára?
Az óvodai közösség az első „kis társadalom”, ahol gyakorolhatják az együttműködést, a toleranciát és az önérvényesítést. Ez erősíti az önállóságot és az önbizalmat, valamint megalapozza a későbbi iskolai sikereket.
— Mi történik az első napokban?
Megismerkednek a felnőttekkel, társaikkal, a csoportszobával, a mosdóval, az öltözőszekrénnyel és az udvarral. Az első időszak a gondozási feladatokra – öltözködés, higiénia, szükségletek jelzése – épül.
— Hogyan teszik az első heteket meghatározó, boldog élménnyé?
A beszoktatás november közepéig tart. Addig a játék kapja a főszerepet, és külön figyelünk arra, hogy egy-egy játékeszközből több példány legyen, így csökkentjük a konfliktusokat. A család az elsődleges nevelési közeg; mi kiegészítjük és támogatjuk.
— Milyen hosszú távú célokat tűznek ki, és hogyan készítik fel a gyerekeket az iskolára?
Az Országos Óvodai Alapprogram kereteire épülő Helyi Pedagógiai Programunk határozza meg az éves munkatervet, a csoportszintű és egyéni fejlesztési terveket. Tudatos, egymásra épülő lépésekkel biztosítjuk, hogy a gyermekek az óvodáskor végére iskolaéretten, magabiztosan lépjenek tovább.