„Fehértó igazi oázis volt a középkorban” – Régészek kutatnak a falu határában

Két alkalommal is régészeti kutatások zajlottak az elmúlt napokban Kunfehértó külterületén. A régészek fémkeresőkkel pásztázták át a szántót és a környező legelőket. A kutatást a Kecskeméti Katona József Múzeum részéről dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató és Pánya István földrajzkutató, osztályvezető végzi. A projekt célja a megyében létezett középkori templomok vizsgálata, romjaik, illetve földben rejtőző nyomaik roncsolásmentes eszközökkel történő felderítése.

– Nagy területen, a vízparton lehettek a kis házacskák, a kis gazdaságok és a településnek itt volt a temploma fönt mög öttünk – mesélte Pánya István a helyszínen. A földrajzkutató elmondta, a középkori településen közösségi régészeti projekt keretében, civil fémkeresősök bevonásával zajlott kutatás, melynek célja a lelőhely időrendjének pontosítása. Az ország különböző pontjáról érkeztek tapasztalt múzeumbarátok a helyszínre, ahonnan minteg y 200 leletet sikerült begyűjteni. Ezek között van római érem, 11-16. századi magyar érmek, valamint egy török akcse is található. Ezeken kívül vas és bronz buzogányok, csatok, gombok, ruhakapcsok, valamint egy számolózseton kerültek elő.

A régészeti leletek alapján már a 11. századtól biztosan lakott volt a terület, ahol a Fehértó nevű középkori falu létezett. – A falu a tatárjárás idején valószínűleg elpusztult. A neve azonban megmaradt, s a tatárjárás után beköltöző kunok átvették azt. A kunok a 16. század első harmadáig éltek itt. A mohácsi csata után zavaros időszakban hagyhatták el lakói, később puszta volt. A közeli (Kiskun)Halas lakói bérelték, a területén legeltették állataikat, főként marhákat. A mai település a 20. században jött létre, a régi faluhelytől dél-délkeletre – részletezte Pánya István.

A középkori falu temploma a 18-19. században már csak romként létezett. Téglából épült, melyet a 20. századra a környékbeliek módszeresen kitermeltek egészen az alapokig. Az építőanyagot tanyáikban használták fel. A dombot a 20. század végéig művelték, majd egy mélyszántást követően erdővel ültették be.

Trillsam Márton helyi tanár nagyon jó megfigyeléseket tett, és ő itt a tó környékén mindenhol megtalálta az előbb említett összes korszakot.

TEHÁT AZT EL KELL MONDANI, HOGY EZ EGY OÁZIS VOLT. GONDOLJUNK BELE, HOGYHA INNEN ELINDULUNK BÁRMELYIK IRÁNYBA, FUTÓHOMOKOS TÁJAKAT TALÁLUNK. TEHÁT FEHÉRTÓ EGY ÉLHETŐ HELY LEHETETT EZEN A BUCKÁKKAL TARKÍTOTT VIDÉKEN

– emlékeztetett Pánya István.

1963-ban Kőhegyi Mihály, a bajai Türr István Múzeum régésze végzett rövid feltárást, melynek során megtalálta a teljesen kiszedett alapok helyét, a törmelékkel visszatöltött alapozási árkokat. A teljesen épületet azonban nem tárta fel, így a pontos méreteit, alakját nem derítette ki. Ezt követően régészeti kutatás a 21. század elejéig, 2022-ig nem zajlott a területen.

A hét folyamán a Kecskeméti Katona József Múzeum Pázmándi Gergely földmérővel felmérte a templomdombot. Sajnos a mérés eredménytelen volt, mivel a szántóföldi művelés, valamint az erdőtelepítés teljesen tönkretette a templom helyét. A földradaros vizsgálat nem mutatott ki értelmezhető falakat, illetve alapozásokat. Valószínű, hogy egy ásatással többet lehetne megtudni az épület jellegéről, méreteiről.

Huszár Zoltán polgármester a régészeti kutatással kapcsolatban közölte: ha sikerül az önkormányzatnak forrást szerezni a feltárásra, a középkori templom helyén a későbbiekben emlékhelyet szeretnének kialakítani, ahol tájékoztató táblákon mutatnák be az egykori Fehértó életét és a feltárt leleteket. Ezzel egy újabb turisztikai attrakciója lehetne Kunfehértónak. – Természetesen a terület tulajdonosával egyeztetve valósulna meg a projekt – mondta.

Régóta ismert a kiskunhalasi helytörténetben a fehértói Templomhegy, mint régészeti lelőhely. Végső István helyi történész elmondta: a környékén először kiskunhalasi régiséggyűjtők, helytörténészek jártak a 19. században. – Az egyik legismertebb, legrégebbi kiskunhalasi „terepbejáró” Révész György (1799-1874) volt a fehértói Templomhegynél.  Az ókorból Néró, Licinius, Liciniánus, Constantinus, Constans, Lucilla, Lucius Olius, Apis korabeli, 2000 éves római pénzeket talált. Nincsenek adatolva, de általa valószínűleg szarmata-kori edénytöredékek is előkerülhettek innen. Révész rálelt arra a bizonyítékra is, hogy régi keresztény magyar falu is állhatott itt a 11. századtól. Így írt a környékről: „A templom hegybe sok hullák, csontok találtatnak„. Emellett Aba Sámuel király, IV. Béla király, I. Lajos király, Mária királynő, II. Ulászló király, és I. Mátyás király pénzei kerültek elő ezen a területen. Kiskunhalas első helytörténetírója,

Tóth János 1801-ben így emlékezett meg a térségről: „Fejértó nevezetű puszta, hol az erdő és a tó között most is látszik a régi helységnek templom helye.” A fehértói régészeti lelőhelyeket Szilády Áron lelkész, nyelvész illetve Pesty Frigyes történész is ismerte. Egy emlékhely létrehozása itt nagyon fontos és támogatandó elképzelés – hívta fel a figyelmet a történész.

Akár ez is tetszhet