A szerdai képviselő-testületi ülés különleges pillanattal zárult: ünnepélyes keretek között mondott köszönetet Harnóczi Sándornak a több évtizeden keresztül végzett áldozatos munkájáért Szalai László polgármester, a képviselő-testület tagjai, bizottsági tagok és a hivatal dolgozói. Ez alkalomból készítettünk interjút az ünnepelttel. 
Harnóczi Sándor 27 éven keresztül dolgozott Kunfehértó szolgálatában, a település élén. 17 évig vezette a települést, majd két cikluson keresztül alpolgármesterként is szolgálta a közösséget. A rendszerváltás előtt két évig tanácselnökként tevékenykedett. 1990-től 2002-ig, három egymást követő cikluson át polgármesterként látta el feladatait. Ezt követően két időközi polgármester-választáson is nyert, először 2010–2011-ig, majd 2012–2014 között vezette a települést. Kiemelkedő tapasztalatára Huszár Zoltán is támaszkodott, így tíz éven át alpolgármesterként segítette a település irányítását.
Harnóczi úr, meséljen egy kicsit magáról! Hol született, és milyen családi háttérből indult?
Kiskunhalason születtem 1945. november 29-én. Édesapám és édesanyám egyszerű családból származtak. Később, 1946-47 körül költöztünk Kunfehértóra, ahol az általános iskolát is végeztem. Makón jártam közgazdasági technikumba, kereskedelmi szakon szereztem végzettséget.
Milyen volt a pályakezdés? Hol kezdett dolgozni?
A technikum elvégzése után a Kiskunhalas és Vidéki Földműves Szövetkezetnél dolgoztam, amit később ÁFÉSZ-nek neveztek. Ott töltöttem több mint három évet, majd Kiskunhalason is dolgoztam, de közben mindig Kunfehértón laktam. Jánoshalmán voltam katona a lokátorosoknál. 25 hónapot töltöttem ott, többek között konyhán, raktárosként és szolgálatvezetőként. Leszerelésem után, 1967 augusztusában megnősültem.
Hogyan alakult a szakmai pályafutása a leszerelést követően?
Először visszatértem az ÁFÉSZ-hez, majd 1968-ban a Kunfehértói Állami Gazdaságnál kezdtem dolgozni. Kezdetben könyvelőként tevékenykedtem, majd 1969-től üzemi konyhavezető lettem. Később a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban kerületi irodavezetőként dolgoztam. Miután mérlegképes könyvelői képesítést szereztem, főkönyvelőként folytattam a munkát.
Hogyan került a helyi közéletbe, miként lett tanácselnök?
Édesapám halála után rövid ideig a Kunfehértói Előre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet főkönyvelője voltam. 1987-ben felkértek, hogy vállaljam a tanácselnöki tisztséget. Hosszas mérlegelés után, 1988 februárjától lettem tanácselnök.
Milyen fejlesztések zajlottak a tanácselnöki időszakban?
Tanácselnökségem alatt indult el a kunfehértói fürdőtó rekonstrukciója, amely a tó medrének kotrását és a vízminőség javítását célozta. Emellett jelentős útfelújítások történtek, például a Jókai utca kiépítése, amely akkoriban nagy előrelépésnek számított.
Hogyan érintette a rendszerváltás, és miként lett polgármester?
1990-ben a tanács megszűnését követően polgármesternek választottak. Ezt a tisztséget zsinórban három cikluson keresztül, 2002-ig töltöttem be. Majd 2010–2011- ig, valamint 2012–2014-ig szolgáltam a települést polgármesterként. Ezután alpolgármesterként két cikluson keresztül dolgoztam Huszár Zoltán polgármester mellett.
A tópart mindig is a közösségi élet egyik központja volt. A rendezvények összehozták az embereket, nemcsak Kunfehértóról, hanem a környező településekről is.
Igen, a különböző sportesemények, mint a futball- és kézilabda-bajnokságok, vagy a sakktáborok különösen népszerűek voltak. A Sörfesztivál pont jókor indult, hiszen akkor még nem igazán voltak fesztiválok.
Tömegek érkeztek a háromnapos programra. Miért volt akkora sikere ennek a rendezvénynek?
A Sörfesztivál különösen közkedvelt volt, mert nemcsak a sör és a gasztronómiai élmények vonzották az embereket, hanem a hozzá kapcsolódó kulturális és sportesemények is. Akkoriban ez újdonságnak számított a környéken. A helyi cégek szívesen támogatták az eseményt, hiszen jó reklám volt számukra. A fesztiválokon színpadot állítottunk fel, koncertek, szórakoztató műsorok zajlottak, így mindenki talált valamit, ami érdekelte.
Mennyire volt nehéz megszervezni ennyi programot egy szezonban?
Nem volt könnyű, de jó csapat állt mögöttem. A szervezéshez mindig kellett szponzori támogatás, és az akkori nagyvállalkozók, mint például a helyi üzemek, aktívan részt vettek ebben. A szervezés annyira komplex lett, hogy műsorfüzetet is ki kellett adnunk, mert másképp nem tudtuk volna követni az eseményeket.
A Sörfesztivál immár Fehértone Fesztivál néven fut tovább, hogyan látja a múlt és a jelen fesztiváljai közötti különbségeket?
A Fehértone Fesztivál egy modern, profi esemény lett, de az alapjaiban még mindig ugyanaz a közösségépítő szellem van. Ami különbség, hogy most már sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a fellépők és a látványos show-elemek. Régen talán kevesebb volt a sztárvendég, és a helyiek, környékbeliek is szerepelhettek. Jó látni, hogy a fesztivál évről évre fejlődik, és egyre nagyobb hírnévre tesz szert.
Most, hogy már nem vállal aktív közéleti szerepet, mivel tölti a mindennapjait?
Hat unokám és három dédunokám van, sok időt töltök velük. Emellett kertészkedem, és az üdülőnk körüli munkákban is részt veszek. Feleségem egészségi állapota miatt is igyekszem minél többet otthon lenni, hogy támogassam őt.
Elsősorban a család és a kert és a ház körüli munka az, ami most leköt. Továbbra is figyelemmel kísérem a település ügyeit eljárok a testületi ülésekre is, de aktív közéleti szerepet már nem vállalok. Az alapítványi munkából is lassan visszavonulok, ideje a fiataloknak átadni a helyet.
Jelentős beruházások valósultak meg
Fürdőtó rekonstrukciója
Harnóczi Sándor egyik legjelentősebb projektje a kunfehértói fürdőtó rekonstrukciója volt. A ’80-as évek végére a tó vízminősége kritikussá vált, a mezőgazdasági szennyeződés és a nagy fürdőzői létszám miatt a tómeder szinte alkalmatlanná vált fürdésre. Elmondása szerint a tó medrének kotrása során mintegy 70-80 hektárnyi területből alakítottak ki egy 6 hektáros fürdőt, amelyet gátakkal vettek körbe. Ez a projekt nemcsak a vízminőség javulását eredményezte, hanem új lendületet adott a település idegenforgalmának is.
Úthálózat fejlesztése
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Harnóczi prioritásai között szerepelt. Kunfehértón a ’80-as évekig csak néhány utca rendelkezett szilárd burkolattal, a legtöbb közút esőzés után sártengerré változott. Harnóczi tanácselnöksége alatt kezdték meg a Rákóczi utca és a Jókai utca modernizációját. Ezek az útfelújítások jelentősen megkönnyítették a helyi közlekedést, különösen a temető és a közintézmények megközelítését.
Ivóvízhálózat kiépítése
A település ivóvízellátásának javítása szintén Harnóczi munkájához kötődik. Az ipari terület és az egykori állami gazdaság vízellátásának megoldása mellett a lakosság számára is biztosították a megfelelő minőségű ivóvizet. Ez a fejlesztés hosszú távon hozzájárult a település egészségügyi helyzetének javításához.
Tornaterem építése
A tornaterem építése az egyik legnagyobb léptékű beruházás volt a ’90-es évek végén. Harnóczi Sándor polgármesterként kezdte el az építkezést 1996-ban, az ünnepélyes átadást pedig 1998 áprilisában tartották. A tornaterem azóta is az iskolai testnevelés alapvető helyszíne, de számos rendezvénynek, bálnak is otthont ad.
Egyéb beruházások
Járdák és közterületek felújítása: Harnóczi különös figyelmet fordított a település esztétikai és funkcionális megújítására, beleértve a járdák és parkok építését, felújítását.
