Idén 93 éve, hogy az első hivatalos strand megnyílt és 550 éve említették először írásos források Fehértót.
Ebből az alkalomból tartottak ma Végső István történész (Erőszakkutató Intézet) vezetésével megemlékezést az egykori fehértói halászcsárdánál, majd a részvevők között egy izgalmas beszélgetés, anekdotázás alakult ki a tópart és a település sok százéves történetéről.
Huszár Zoltán polgármester köszöntője után a kiskunhalasi Gózon István Irodalmi Kör tagjai mondtak verseket, amelyeket Monda Margit írt erre az alkalomra. Ezután Végső István kunfehértói kötődésű történész mesélte el tömören a tópart és a környék históriáját.
Őskori, ókori, népvándorlás-, honfoglalás kori és egyéb leletek és kincsek is fontos példái annak, hogy Fehértó és környéke szinte mindig ember által lakott terület volt. Ismerték az előző helytörténeti kutatók is, de nem kapott akkora hangsúlyt, hogy „Fejértó” Várhely a török előtti időkben Halas kunszék irányító központja lehetett. Erre enged következtetni, hogy itt lakott 1473-ban a „vizenyős laposok által védett, s hármas árokkal kerített erőditvényben” Tóth Domokos, a kunok kapitánya. Fehértó első okleveles említése is ez a forrás, így elmondható, hogy a területet 550 éve említették először írásos források.
Fehértó puszta lakott terület volt. A tó, a nádas, az erdő, a mezőgazdasági területek, a halászati lehetőség mindig is megélhetést biztosított. 1930-ban már közel 1200 fő lakott itt. 1930-ban Kiskunhalas fejleszti a tófürdőt, kabinokkal, csárdával, csónakkikötővel. A kövesutat Jánoshalmával együtt építették meg. A kiskunhalasiak és jánoshalmiak kedvenc fürdőhelye volt már a két világháború között is.
1952-ben vált le Kiskunhalasról a terület és lett község. A település nem fejlődött volna ilyen dinamikusan, ha a tófürdő mellett nincsenek itt a Tsz-ek és Állami Gazdaságok, majd ezek utódjai vállalkozások formájában. Ezek cégtörténete igen érdekes lenyomata nem csak a szocialista kori gazdaságtörténetnek, hanem a rendszerváltás utáni folyamatoknak is. Nem beszélve arról, hogy 1952 előtt is volt itt élet, ha nem is ilyen mértékű, de a tó környéke sohasem volt egy elhagyatott terület. A fürdőélet mellett gazdálkodás is folyt itt, aminek egy alapos feltárása még várat magára. Fehértó puszta története legalább olyan érdekes, mint a mostani településé.
